Synodus Strigoniensis c. 1100
Syn. Strig. c. 1100
syn.
c. 1100
Jánosi Monika elkezdett, de be nem fejezett kutatásai nyomán ismert, hogy Könyves Kálmán uralkodása idején öt törvénykezési emlék született: két decretum, amelyek közül az egyik a tarcali zsinat határozataival egyezik meg, a másik pedig különböző szövegek –zsidótörvény, egy zsinati töredék és az ún. második esztergomi zsinat határozatai – együttese, valamint az ún. első esztergomi zsinat határozatai. Ez utóbbiról a történeti kutatás azt feltételezi, hogy az első olyan középkori törvénykezési emlék a Magyar Királyságból, amelyet kizárólag egyháziak alkottak meg. Azaz nem világi-egyházi vegyes zsinat volt, ahol a király elnökölt, hanem az esztergomi érsek egyházi ("kvázi tartományi") zsinata, amelyen a klérus vett részt, a klérus hozott törvényeket, és ezt csak utóbb terjesztették a király elé, mint arra a zsinati határozatok szövege maga is utal (inprimis interpellandus est rex). A szövegemlék nyolc különböző kódexben maradt fenn. Ezek közül három – a 12. századi Pray-kódex, a 15. század eleji Budai János-féle kódex, és a 15. századi Thuróczy-kódex – középkoriak. A szövegemlék datálását igencsak megnehezíti, hogy Könyves Kálmán törvényeinek "egymásutánisága" a dekretális emlékeket hagyományozó középkori és korai újkori kódexekben egyáltalán nem egységes. Az első esztergomi zsinat határozatait fenntartó legkorábbi emlék, a Pray-kódex nem látta el ezeket a határozatokat címmel, ezáltal magát a zsinatot sem évhez, vagy évkörhöz, sem a zsinat megtartásának helyéhez nem kötötte, sőt, az első és második esztergomi zsinati határozatokat egymás után, szinte minden elkülönítés vagy megjegyzés nélkül közölte. A szöveget hordozó másik középkori kódex, a Budai János-féle, amelyet a 19. században még láttak és tanulmányoztak kutatóink, fizikai valójában mára elkallódott, így a benne található dekretális emlékek sorrendjére csak kései másolatok alapján lehet következtetni. A harmadik középkori hordozó, a Thuróczy-kódex a korai Pray-kódexel ellentétben ellátta címmel a szöveget, és a határozatokhoz rubrikákat, határozatcímeket is illesztett, amelyeket aztán a szövegemlék kora újkori szöveghagyománya átvett. Ennek a szöveghordozónak a latin címfelirata (Incipiunt capitula de synodalibus decretis domini archiepiscopi Laurencii, Strigoniensis metropolitani et decem suffraganeorum suorum) később a datálási kísérletek egyik kiindulópontja lett. A szöveg datálását nem csak a hagyományozódás módja nehezíti meg. Történészeink az egyházi rendekezéseket, legyenek azok világi-egyházi vegyes, vagy kizárólag egyházi zsinatról származók, egymáshoz való, és az egyetemes kánonjog és zsinati rendelkezésekhez való tartalmi viszonyuk, valamint a gregorián reformokhoz való viszonyuk alapján is vizsgálták. Erre az érvrendszerre alapozva Pauler Gyula az első esztergomi zsinati határozatokat éppenséggel nem is Könyves Kálmán, hanem Szent László idejére keltezte, a László-kori keltezés mellett foglalt állást Erdélyi László is, és nyomukban járva Gerics József is problematikusnak tartotta az első esztergomi zsinati határozatok Kálmán-kori keltezését. Mára a László-kori keltezés kikopni látszik a szakirodalomból, és egyre kevesebb érv támogatja. A legtöbb kutató Kálmán-kori zsinatként kezeli, és a 15. századi kódex címfelirat miatt Lőrinc esztergomi érsek (1105/1106 k. – 1116) tevékenységéhez köti, ám akadnak olyan datálási kísérletek is, amelyek kimondva, vagy kimondatlanul Szerafin érsegsége (1099—1103) idejére datálják. A datálással kapcsolatban a szöveg szinte minden komoly kutatója vagy kiadója állást foglalt: datálják 1095 utánra (Waldmüller), 1099-re (Batthyany), 1100-ra (Váczy, Nyiri, Jalsovszky), 1100 körülre (Závodszky, Szuromi), 1101-re (Karácson), 1104-re (Hóman, Hermann, Juhász, Petheö), 1107-re (Sipos), 1111-re (Pray), 1112-re (Katona, Knauz), 1114-re (Péterffy, Hefele), Lőrinc érsekségének első felére (Thoroczkay). Jánosi Mónika vetette fel annak lehetőségét, hogy a szöveg maga esetleg nem egyetlen zsinaton keletkezett volna, hanem olyan határozatok összessége, amelyek akár egy egész évtized zsinati határozatainak összeszerkesztése révén jött létre, amely határozatok keletkezését az esztergomi zsinat 1104/1105 – 1112—1113 közötti tevékenységéhez köti. Azt az elméletet, miszerint a szövegtest nem egyetlen év egyetlen zsinatán jött létre, újabban más kutatások (Uhrin) is támogatják. Az első esztergomi zsinat szövege a Pray-kódex szöveghagyománya szerint 72 határozatot tartalmaz. A határozatok közül négy a Thuróczy-kódexből és a kora újkori kódexekből hiányzik. Ez a tény arra mutat, hogy ezek egy másik, mára már ismeretlen középkori szöveghagyományra mennek vissza, amely a Pray-kódex hagyományától eltér. A határozatok az egyházi élet számos területét érintik. Rendelkeznek az egyházi bíróságokról, az egyházi ünnepekről, a papi rendek felvételével kapcsolatos feltételekről, a pogány szokások követőinek büntetéséről, a papi nőtlenségről, a papok házasságának körülményeiről és következményeiről, azaz a nős papokról, a szentségek kiszolgáltatásáról, a misézés rendjéről, az egyházi temetés feltételeiről, a püspökök jelvényiről, oklevéladásáról, az egyházi vagyon kezeléséről és az egyházi jövedelemekről, valamint kezelésének módjáról, a szerzetesi életről, a böjtök és egyházi szertartások rendjéről, a férjüktől elszökött nőkről, a házasságról, a zsidók általi keresztény szolgák tartásának tilalmáról, és számos más egyébről.
Rep.Font. III (1970) 594.
Jánosi Mónika: KMTL 315–316.
Waldmüller, Lothar: Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. Von der Völkerwanderung bis zum Ende der Arpaden (1311). Paderborn – München – Wien – Zürich. 1987. 129. 26. lábjegyzet.
Mikó Gábor: A >>szent királyok törvényei<<. A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története. Századok 150 (2016/2) 319–340. kül. 326. 29. lábjegyzet.
Makk Ferenc – Thoroczkay Gábor: Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Szeged 2006. 265–266. (Jegyz.: Nótári Tamás).
Pray-kódex, 12. század vége: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, ?? Cf. Codices Latini Medii Aevi. Recensuit Emma Bartoniek. (Catalogus Bibliothecae Musei Nationalis Hungarici XII.) Budapest 1940, ??–??. — Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban Budapest, Budavári Palota 1985 november 12. – 1986. február 28. Budapest 1985, ??–?? (??. sz.).
Thuróczy-kódex, 15. sz. vége: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Clmae 407. (18. század eleji másolata: ELTE Egyetemi Könyvtár, Stephani Kaprinai collectaneorum manuscripta in 4o B. tom. VII.). Cf. Codices Latini Medii Aevi i. m. 367–368. — Kódexek a középkori Magyarországon. i. m. ?? (??. sz.). Cf. DF 252 488.
Budai János-féle kódex, 15. század eleje: eredetije nem ismert, Cf. 18. századi másolatban ránk maradt változata: OL, 1/7 Kollár gyűjtemény "Weiss 152. (267)" r. sz. 55.
Gregoriánczi-kódex, 16. század:
Nádasdy-kódex, 16. század:
Festetics-kódex, 16. század: OSzKK Fol. Lat. 4355
Debreceni Református Kollégium Könyvtárában őrzött kódex, 16. század:
Lőcse város részére készült kézirat, ??:
A Pray-kódex digitalizált változata: OSZK Kézirattár – Magyar nyelvemlékek (MNy 1). Cf. https://mek.oszk.hu/12800/12855/pdf/12855_1.pdf
1741 Péterffy, Carolus: Sacra concilia ecclesiae Romano-catholicae in regno Hungariae celebrata ab anno Christi MXVI. usque ad annum MDCCXV […] Posonii MDCCXLI. 53–62.
1776 Mansi, Joannes Dominicus: Sacrorum conciliorum nova et amplissima collectio […] Tom. 21. Venetiis MDCCLXXVI. col. 97–112.
1777 Pray, Georgius: Diatribe in dissertationem historico-criticam de S. Ladislao Hungariae rege […] Posonii et Cassoviae MDCCLXXVII 211-230.
1780 Katona, Stephanus: Historia critica regum Hungariae stirpis Arpadianae […] Tomulus III. Pestini MDCCLXXX. 299–328.
1827 Batthyany, Ignatius: Leges ecclesiasticae II. 120–130.
1849 Endlicher, Ladislaus: Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana. Sangalli 1849. 349–357. (19312)
1901 Marczali, Henrik: Enchiridion fontium historiae hungarorum. A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Budapest 1901. 112–113.
1904: Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: a törvények szövege). Budapest 1904. 197–206.
1983 Györffy György: Wirtschaft und Gesellschaft der Ungarn um die Jahrtausendwende. (Mit einem Anhang Gesetze und Synodalbeschlüsse Ungarns aus dem 11. Jahrhundert nach der Textausgabe von Levente Závodszky.) (Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae 186.) Budapest 1983. 319–328.
1989: Bak, János M. – Bónis, György – Sweeney, James Ross: The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary. I: 1000–1301. Bakersfield 1989. 62–67, 125–131.. Cf. Idyllwild 19992 60–65., 123–129.
2005: Komoróczy Géza: Források és dokumentumok a zsidók történetéhez Magyarországon. Szöveggyűjtemény. Budapest 2005. ?? Részben.
2019: Bak, János: Online Decreta Regni Mediaevalis Hungariae. The Law of the Medieval Kingdom of Hungary. All Complete Monographs. 4. (Decreta synodorum habitorum sub Colomanno rege. Synodus Strigoniensis.) https: //digitalcommons.usu.edu/lib_mono/4
igen
Léderer Emma: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához (Collectio textuum ad studium historiae Hungaricae) I. Budapest 1964. 59–67.
Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1000–1526. Budapest 2000. 260–266.
Komoróczy Géza: Források és dokumentumok a zsidók történetéhez Magyarországon. Szöveggyűjtemény. Budapest 2005. ?? Részben.
Makk Ferenc – Thoroczkay Gábor: Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Szeged 2006. 218–235. (Ford.: Nótári Tamás).
Angol fordítása:
Bak, János: Online Decreta Regni Mediaevalis Hungariae. The Law of the Medieval Kingdom of Hungary. All Complete Monographs. 4. (Decreta synodorum habitorum sub Colomanno rege. Synodus Strigoniensis.) https: //digitalcommons.usu.edu/lib_mono/4
Leírása:
Péterffy, Carolus: Sacra concilia ecclesiae Romano-catholicae in regno Hungariae celebrata ab anno Christi MXVI. usque ad annum MDCCXV […] Posonii MDCCXLI. 53—55.
Szvorényi, Michael: Synopsis critico–historica decretorum synodalium pro ecclesia Hungaro-catholica editorum. Vesprimii 1807. kül. 5–13.
Szakirodalom:
Ocskay Antal: Toldalék. A Pesti Muzéumi Codex részletes taglalatja, közben vetett észrevételekkel. In: Döbrentei Gábor (szerk.): Régi Magyar Nyelvemlékek I. kötet Budán, 1838. LXXIII-CIV. kül. LXXIV–LXXV.
Hefele, Carl Joseph: Conciliengeschichte. Fünfter Band. Arnheim 1864. kül. 363.
Knauz, Ferdinandus: Mon. Str. I. Strigonii 1874. 75–76.
Balics, L.: A római katholikus egyház története Magyarországban (Historia eccl. Romano-catholicae in Hungaria) II/1 Budapest 1888. 50–60.
Marczali, H.: Magyarország története az Árpádok-korában (Historia Hungariae tempore regum stirpis Arpadianae) Budapest 1896. 231–236.
Karácson Imre: A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Győr 1888. kül., 59., 67–68., 90–91., 109.
Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest 1899. I. 448–449. köl. 320. lábjegyzet.
Marczali, Henrik: Enchiridion fontium historiae hungarorum. A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Budapest 1901. 111–112.
Závodszky Levente: Az első esztergomi zsinat. In: Uő.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: a törvények szövege.) Budapest 1904. 95–118. Datálásáról: kül. 95–96.
Domanovszky Sándor: A "Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Írta: Závodszky Levente. Budapest 1904. (Recenzió). Századok) 39 (1905) 560–563.
Jalsovszky, G.: Die Besonderheiten der Gerichtsbarkeit der katholischen Kirche in Ungarn. (Diss. masch.) Wien 1915. kül. 17.
Erdélyi László: Árpádkor. A magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1301-ig. Budapest 1922. kül. 124–126.
Juhász, K.: Das Tschanad-Temesvarer Bistum im frühen Mittelalter 1030–1307. Einfügung des Banats in die westeuropäische germanisch-christliche Kulturgemeinschaft. (Deutschtum und Ausland. Heft 30/31) Münster 1930. kül. 319.
Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar Történet. I. kötet (Hóman Bálint). Budapest 1935. 305–310.
Váczy Péter: Die erste Epoche des ungarischen Königtums. Pécs 1935. kül. 118.
Sipos, Stephanus: Coelibatus in antiquissimis legibus et statutis synodalibus Hungariae usque ad collectionem Gregorianam. Pontificium Institutum utriusque iuris Acta Congressus Iuridici internationalis, Romae 12–17 Novembris 1934. vol III. Romae 1936. 439–447. kül. 443.
Hóman Bálint: Geschichte des ungarischen Mittelalters I. Berlin 1940. 313.
Petheö, Karl von: Die Urkundenerlaßtätigkeit der Erzbischöfe von Gran bis zur Mitte des XIV. Jahrhunderts. (Diss. masch.) Wien 1940. kül. 6.
Erdélyi László: Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig. Budapest 1942. kül. 34.
Nagy Konstantin: A magyar katolikus egyház nemzeti zsinatai. Gyöngyös 1943. 79–84.
Nyiri, Thomas: Die ungarischen Synoden in der Zeit der Könige aus dem Hause Árpád. Wien 1947. kül. 44.
Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 22. Budapest 1961. kül. 88.
Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesia I.) München 1973.
Adriányi, Gábor: Die ungarischen Synoden. Annuarium Historicae Conciliorum 8 (1976) 541—575. kül. 543.
Jánosi Monika: A Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. Magyar Könyvszemle 94 (1978) 225–254.
Györffy György: Magyarország Története II. Budapest 1984. kül. 965.
Jánosi Monika: Az első un. esztergomi zsinati határozatok keletkezésének problémái. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 83 (1986) 23–29.
Waldmüller, Lothar: Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. Von der Völkerwanderung bis zum Ende der Arpaden (1311). Paderborn – München – Wien – Zürich. 1987. kül. 136.
Sweeney, J. R.: Gregory VII, the Reform Program and the Hungarian Church at the End of the Eleventh Century. Studi Gregoriani 14 (1991) kül. 272.
Jánosi Monika: A Szent László-kori zsinati határozatok keletkezéstörténete. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 96 (1992) 3–10. kül. 1. lábjegyzet.
Jánosi Monika: Törvényalkotás Magyarországon a korai Árpád-korban. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 9.) Szeged 1996. kül.
Szovák Kornél: Császár és pápa közt. In: Magyar Kódex. Az Árpádok világa. Magyar Művelőséstörténet a kezdedektől 1301-ig. Budapest 1999. kül. 294.
Makk Ferenc: A tizenkettedik század története. (Magyar Századok 3.) Budapest 2000. kül. 23–30. kül.: 26–27.
Kiss Gergely: Állam és egyház a 11–12. századi törvényalkotásban. In: Font Márta – Kajtár István: A magyar államiság első ezer éve. (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti és Római Jogi Tanszéke és Bölcsészettudományi Karának Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke szervezésében azonos címen 2000. december 15-én megrendezett konferencia anyaga.) Pécs 2000. 67–100.
Szuromi Szabolcs: Les trois premiers synodes d’Esztergom et la discipline ecclésiastique en Hongrie au XIIe siècle. Folia Theologica 12 (2001) 57–64.
Szuromi Szabolcs: Az Ankyrai Zsinat kánonja az első két Esztergomi Zsinaton. In: Erdő Péter (szerk.): Tanulmányok a magyarországi egyházjog középkori történetéről: kéziratos kódexek, zsinatok, középkori műfajok. Budapest 2002. 77–86.
Szuromi Szabolcs: Az első három esztergomi zsinat és a magyarországi egyházfegyelem a XII. században. In: Erdő Péter (szerk.): Tanulmányok a magyarországi egyházjog középkori történetéről. (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/3) Budapest 2002. 87–142.
Szuromi Szabolcs: Zsinati fegyelem és pápai kapcsolatok Magyarországon. Vigilia 67 (2002/7) 512—515.
Kosztolnyik, Z. J.: Latin Canon Law and Hungarian Laws in the Early Decades of the Twelfth Century.
Szuromi Szabolcs: Esztergomi zsinatok és kánongyűjtemények a XII. századi Magyarországon. Iustum Aequum Salutare II. (2006/1–2) 191–201.
Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István leganda datálásának kérdéséhez. In: Uő.: Írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. (TDI Könyvek 9.) Budapest 2009. 72–73.
Koszta László: A kalocsai érseki tartomány kialakulása. Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi. Pécs 2013. kül. 22.; 47–48.; 75.
Kiss Gergely: The Protection of the Church by Hungarian Royal Decrees and Synodal Statutes in the 11th to early 14th centuries. In: In: Kotecki, Radoslaw – Maciejewski, Jacek (ed.): Ecclesia et Violentia: Violence against the Church and Violence within the Church in Middle Ages. Newcastle upon Tyne 2014. 313–332.
Kosztolnyik, Zoltan J.: Ivo of Chartres’ Discernable influence upon the Enactments of the Synods of Tarcal, 1106, and the First and Second Synods of Esztergom, 1104, 1112. Medievalia et humanistica 30 (2004) 85–106.
Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyetemes és partikuláris zsinati fegyelem befolyása a magyar zsinati jogalkotásra a 11–13. században. Teológia Hittudományi Folyóirat. 47 (2013/3–4) 194–204.
Mikó Gábor: A >>szent királyok törvényei<<. A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története. Századok 150 (2016/2) 319–340. kül. 326. 29. lábjegyzet.
Uhrin Dorottya: Az ún. I. és II. esztergomi zsinat és a Pray Kódex. In: Bartók Zsófia Ágnes – Horváth Balázs: Írások a Pray-kódexről. Budapest 2019. 19—28.
Somogyi