Chronicon Pictum Vindobonense
Chron.saec.XIV.
hist.
1358
A XIV. századi krónikaszerkesztmény címen tartja számon a magyar forrástani irodalom azt a szövegegyveleget, mely a 11–12. századi magyar történelem elsőrendű és nagyobb részt hiteles forrása, s amely két szövegcsalád többé-kevésbé azonos tartalmú, ám eltérő hosszúságú szövegeiből tevődik össze. Legkorábbi szövegtanúja az 1358-ban összeállított Bécsi Képes Krónika (neve onnét ered, hogy 1932-ig Bécsben, a Császári és Királyi Udvari Könyvtárban őrizték, a Velencei kultúregyezmény következtében ekkor került vissza magyarországra több OSzK-ban levő krónika-kódexszel együtt) ill. ennek 1370 táján másolt kódexe. Tartalmaz két fejezetben előbeszédet, a 3–24. fejezetig a magyarok származását ecseteli a hun történettel egyetemben, majd a 25–212. fejezetekben leírja a magyarok Kárpát-medencei történetét. Ábrázolása 1152-ig részletesen tartalmazza az eseményeket, ettől kezdve azonban 1272-ig évkönyvjellegű, epochális feljegyzésekre szorítkozik. Az összeállítót a kutatás Baranyai Decsi János egy megjegyzése alapján a székesfehérvári káptalan őrkanonokjával, Kálti Márkkal azonosította, aki az 1330-as évek végén szerezte meg adományba a Veszprém megyei Kált falut, 1336–1337 között a királyné papja, majd 1342-ben váraljai prépost volt, végül 1352-ben a fehérvári kanonok és a királyi levéltár őre, 1354-ben szerémi prépost, 1358-ban pedig a fehérvári káptalan őrkanonokja lett. A szerző azonosítását elfogadó kutatók szerint a szöveg Márk mester halála miatt szakadhatott meg. A kódex szövege ugyanis a 209. fejezetnél, az 1330. év eseményének elbeszélésénél mondat közben megszakad. A Bécsi Képes Krónika kódexével egyeznek a Teleki- és a Csepreghy-kódexek, az előbbit a Bécsi Képes Krónika kódexének közvetlen másolataként értékelte a kutatás, melyet Brankovics György kapott ajándékba a francia királytól, utóbbi pedig arról nevezetes, hogy ezt használta munkája megírásakor Thuróczy János is. Az ezekkel egyező 15. századi ill. 16. század eleji Béldi-kódex eleje csonka és a szövege korábban is szakad meg az előbbiekhez képest, míg a 15. sz. végi Thuróczy-kódex a quatenustól a Budai Krónika szövegét követi. A Képes Krónika kódexcsaládjának ősforrása egy I. Lajos-kori szerkesztmény lehetett, esetleg maga a Képes Krónika. A Budai Krónika a Hess András budai nyomdájában 1473-ban megjelent első magyarországi ősnyomtatvány (egyben krónikáink editio princepse is), amely 24 fejezetben a hun-történetet és 246 fejezetben a magyar történetet tárgyalja, a 14. századi krónikaszerkesztmény szövegéhez hozzáadja Küküllei János I. Lajos-életrajzát, majd pedig az 1382-1468. közti esztendők vázlatos elbeszélését. A család eleve két ágra oszlik, messze sem olyan egységes, mint a Bécsi Képes Krónika családja. Az Acephalus-kódex és a Sambucus-kódexek képezik a kódexcsalád egyik ágát, míg a Budai Krónika és a 15. század második felében íródott Dubnici Krónika a másikat. Az Acephalus-kódex, mint a neve is mutatja, az elején csonka, a 65. fejezettel kezdődik. A 92. és a 156. fejezetben ugyanazokat az interpolációkat tartalmazza, mint a Bécsi Képes Krónika, a 194. fejezet után pedig Telegdi Csanádról egyedül ez tartott fenn egy külön fejezetet, az utolsó, 212. fejezete a Sambucus-kódexénél bővebb, a Thuróczy-kódexénél pedig rövidebbrövidebb. A Budai Krónikáról kéziratos másolatok is készültek, valamint a Dubnici és a Vatkáni Krónikák is forrásul használták. A Vatikáni Krónika sok helyütt a Képes Krónikával mutat rokonságot, máskor pedig a Budai Krónika szövegét követi, így köztes helyet foglal el a kódexcsaládok között. A Pozsonyi Krónika is e krónikacsaláddal mutat szorosabb rokonságot. A kódexcsalád ősforrása egy 1334-ig terjedő, I. Károly-kori ferences szerzőségű szöveg lehetett (1334-1342). A Bécsi Képes Krónika 11. századi eseményeket tárgyaló részei jóval bővebbek, mint a Budai Krónikában és a belőle származó szövegekben. Domanovszky Sándor kutatásai derítettek fényt arra, hogy ezek a bővebb részek honnét erednek és mikor keletkeztek, valamint hogy mi is a helyük a krónikák szövegtörténetében. Korábban az volt az általánosan elfogadott vélemény, hogy a Budai Krónika az össze krónikánál régebbi eredetű, más művektől sokkal kevésbé függ és korábban is keletkezett náluk, mindezt azonban Domanovszky megcáfolta, midőn kimutatta, hogy a Budai Krónikából származó szövegrészek szövegbetoldás (interpoláció) révén kerültek a Bécsi Képes Krónika családjának a szövegébe. Ezt a 11. századi nevek és események történeti forrásanyaggal történt szembesítése is megerősítette. Ezért már Domanovszky is ezen részeknek az eredetét úgy határozta meg, hogy azok a tárgyalt eseményekkel egykorú vagy közelkorú forrásokból eredhettek. A Bécsi Képes Krónika szerzője előszavában azt állítja, hogy a krónika szövegét, melyet szem előtt tartott, más források felhasználásával megváltoztatta: ,,Chronica de Gestis Ungarorum … collecta ex diversis chronicis veteribus,” majd a szövegben ismételten utal rá a ,,Gesta Ungarorum” megnevezéssel. Ez indolokja, hogy eme kései krónikák mégiscsak bekerülhettek a Szentpétery szerkesztette kötetekbe, ugyanis az elmondottakból következőleg bennük különböző korú krónikás szövegek összegződtek és hagyományozódtak az utókorra. Külföldi analógiák és a korunkra maradt források utalásai (közülük említésre méltók: Odo de Deoglio [1147], Godefridus de Viterbo [1185], Ricardus [1237], Albericus troisfontaines-i ciszterci szerzetes [1241], végül a Sittichi ritmikus krónika, a 14. századi krónikaszerkesztés és a Zágrábi Krónika) nem hagynak kétséget afelől, hogy az Árpád-koron végig folyamatosan folyt a történeti emlékezet megörökítése a királyi udvarban, a későbbi szerzők olvasták, forrásul használták, bővítették vagy éppen átfogalmazták, elődeik munkáját, esetleg vitatkoztak vele, a szövegek azonban a 14. században létrejött kéziratokban vannak csak meg. A legfontosabb kérdés, mely számos külön vélemény megfogalmazására adott alkalmat filológusoknak és történészeknek, az, hogy mikor is keletkezhetett a legkorábbi krónikás mű, az ún. ősgeszta (az eseményekhez való időbeli közelségétől függ ugyanis a 11. századi eseményekre vonatkozó részek forrásértéke). A megalapozottabbnak tűnő vélemény képviselői stilisztikai és tartalmi megfigyelések alapján úgy tartják, hogy az első történetírónak a 11. század közepén vagy második harmadában kellett alkotnia, tehát vagy I. András király idejében (Horváth János ezt a szerzőt azonosnak tartja a Tihanyi Alapítólevél írójával, Miklós veszprémi püspökkel), vagy Salamon király idejében (Gerics József). Ez az ősgeszta őrizte volna meg a magyar etnogenezis emlékét a Csodaszarvas mondájában, az Árpád-ház 10. századi eredetmondáját a Turul-mondában, tehát a mondavilág korhoz pontosan nem köthető, de ősi elemeit használta forrásul (ide sorolható még a Lehel kürtje- és a Botond-monda is). Forrásai, előzményei: a magyar krónikairodalom kikövetkeztethető régmúltja: átdolgozók és folytatók. Mályusz Elemér szerint ugyan ez a krónika szerzőjének ujdonsült keresztény elfogultsága miatt sötét színekkel ecsetelhette a magyarság őshazáját és pogány régmúltját, ezt a nézetet azonban Gerics József meggyőzően cáfolta. Jó okkal feltételezhető, hogy Szent László király korában készült az ősgesztának egy átdolgozása Gesta Ladislai regis címen, mely ábrázolásának a középpontjába a Béla-ág történetét állította (ezesetben Rád nembeli Koppány püspök került szóba szerzőként, Kállay Ubul, Hóman Bálint). A ma ismert szövegben ez az epikus ihletésű rész a legterjedelmesebb, ugyanakkor a későbbi időkben éppen ezt érte a legtöbb átalakító hatás, mivel a hercegek és Salamon viszályának ábrázolásán eszközölt változtatásokkal a krónikaírók saját koruk politikai problémáit illetően adtak választ. A lengyel és cseh krónikaírás megindulása azt a nézetet támogatná, mely szerint az első krónikaszöveg Kálmán király uralkodása idején jött volna létre (Györffy György, Kristó Gyula), az azonban bizonyosnak látszik, hogy Kálmán udvarában működött egy krónikaíró, aki elődei munkáját uralkodója igényei szerint átfogalmazta. Két álláspont került ilymódon szembe egymással: a királyavatás visszavonhatatlan hatásait hirdető legitimista és a trónra való keresztény alkalmasság elvét valló idoneista felfogás. Feltehetőleg II. Istvánnak is volt krónikása, az utána következő II. Béla-kori író azonban a Kálmán-ági királyok uralkodását sötét színekkel festette át. Mivel a ma ismert szöveg az eseményeket 1152-ig ábrázolja részletesen, feltehetőleg II. Géza korában kellett működnie annak a szerzőnek, aki elődei munkáját összegezte. Mügelni Henrik német krónikájában fennmaradt egy töredék egy III. István-kori legitimista szemléletű krónikából, ezt követően azonban mintegy száz esztendeig nem rendelkezünk bővebb szöveggel. Régi felismerése a krónikairodalomnak, hogy V. István uralkodása idején egy szerző (Györffy György ezt a szerzőt Ákos nembeli Ákos mesterrel azonosította) családi hagyományokból és külföldi forrásokból és mondákból kiegészítette a krónika családtörténeti és kalandozásokra vonatkozó adatait, valamint részletesen foglalkozott a fehérvári és budai képtalan kiváltságaival (ezt a krónikát leghívebben a Pozsonyi Krónika szövege tükrözi). Ennek a szerzőnek a felfogását az V. István idején megerősödött arisztokrácia szemléletmódja jellemzi. A krónikairodalom történetében nagy vááltozást hozott IV. László kora, amikor is Kézai Simon megalkotta a hun-történetet, s ezzel végérvényesen kialakította azt a kettős szerkezetet, mely a korunkra maradt szövegeket is jellemzi. A 14. század első felében működött egy szerző, aki feltehetőleg budai minorita volt, az ő összegző munkájának folytatása testesül meg a Budai Krónika családjának kódexeiben. Egy Nagy Lajos-kori szerző ezt a szöveget régebbi kódexek felhasználásával korai eredetű értesülések bő betoldásaival bővítette, s ez szolgált alapul a Bécsi Képes Krónika családjának (Domanovszky Sándor). Egy másik fontos kérdés is megosztja a magyar filológus és történész társadalmat a krónikaírás kérdésében. Láthatólag az egyes krónikások működésének korát és az általuk létrehozott szöveg mennyiségét ill. határait csak igen alapos szövegvizsgálatok segítségével lehet meghatározni. E tekintetben alapvetően két nézet áll egymással szemben: Az egyik vélemény szerint a korai időkben keletkezett szövegek kisebb változtatásokkal lényegében ma is hűen tükrözik az eredeti fogalmazatot (Gerics József), a másik felfogás szerint a ma ismert szövegek egy 13. század elején működött szerző terminológiai-stilisztikai egységesítő munkájának eredményeképpen jöttek létre (Kristó Gyula).
Kosáry I,42–45.
Rep.Font. III (1970) 301–302, 322–323, 409–411.
Kulcsár Péter: UMIL I,297, 469, II, 1155–1156, 1016–1017.
Kristó Gyula: KMTL 381–382.
Szovák Kornél: KMTL 33.
Bogyay Tamás: Lexikon des Mittelalters II (1981–1983) 1954,2008.
Szovák Kornél, in: Szovák Kornél – Veszprémy László: Krónikák, legendák, intelmek. Utószó [a] Scriptores rerum Hungaricarum I–II. Edendo operi praefuit E. Szentpétery. Budapestini MCMXXXVII–MCMXXXVIII. [reprint kiadásához, Budapest 1999] II,721—799, 750–761.
Kulcsár Péter – Wehli Tünde: MAMÜL V (2006) 300–301.
Thoroczkay Gábor: MAMÜL VI (2006) 322—324.
Szovák Kornél – ifj. Gyergyádesz László: Művek Lexikona 2 (2008) 209–210.
Chronicon Pictum Vindobonense:
V Bécsi Képes Krónika, 1370 k.: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Clmae 404. Cf. Codices Latini Medii Aevi. Recensuit Emma Bartoniek. (Catalogus Bibliothecae Musei Nationalis Hungarici XII.) Budapest 1940, 365–366. — Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban Budapest, Budavári Palota 1985 november 12. – 1986. február 28. Budapest 1985, 104–105 (59. sz.).
V2 Teleki-kódex, 1462: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Lat. Cod. in 4o 12. [= K 32].
V3 Csepreghy-kódex, 1431-ben kezdett, de elveszett kódexének XVIII. század eleji másolata: Marosvásárhely (Tirgu Mures) Teleki Téka fol. 1902. (másolata: MTAk Lat. Cod. in 4o 8. [= Ms 909]).
V4 Béldi-kódex, 15 század ill. 16. század eleje: Eger, Főegyházmegyei Könyvtár, U2. III. 1. (másolata: MTAk Lat. Cod. in 4o 1. [= Ms. 903]).Cf. Kódexek a középkori Magyarországon i. m. 145–146 (146.sz.).
V5 Thuróczy-kódex, 15. sz. vége: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Clmae 407. (18. század eleji másolata: ELTE Egyetemi Könyvtár, Stephani Kaprinai collectaneorum manuscripta in 4o B. tom. VII.). Cf. Codices Latini Medii Aevi i. m. 367–368. — Kódexek a középkori Magyarországoni. m. 95 (36. sz.).
Chronicon Budense
S Zsámboki-kódex, 15. század vége: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Clmae 406. Cf. Codices Latini Medii Aevi i. m. 367. — Kódexek a középkori Magyarországon i. m. 95–96 (37. sz.).
B Budai Krónika (Chronica Hungarorum), Hess András ősnyomtatványa, Buda 1473: Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, 326, mintegy 10 példánya ismeretes szerte a világon, cf. Catalogus incunabulorum quae in bibliothecis publicis Hungariae asservantur. Edd. Géza Sajó – Erzsébet Soltész. I–II. Budapest 1970. I,313–314 (986. sz.). — Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Res litteraria Hungariae vetus operum impressorum 1473–1600. Szerk.: Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla, Käfer István és Kelecsényi Árpád. Budapest 1971, 66 (2. sz.).
D Dubnici Krónika, 15. század második fele: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Clmae 165. Cf. Codices Latini Medii Aevi i. m. 138. — Kódexek a középkori Magyarországon i. m. 146–147 (148. sz.).
R Vatikáni v. Római kódex, 15. század: Biblioteca Apostolica Vaticana, Cod. Vat. Lat. 6970.
fr Az Országos Széchényi Könyvtár egyik kódexének gerincéből egy szövegében a Budai Krónikával egyező, írásképe alapján legkésőbb a 14–15. fordulójára tehető hártya krónika-kézirat egy teljes levelének és egy további levél részletének töredékei kerültek elő. Az írásképben éppen az előkerült töredéken belül eddig kellő magyarázatot nem kapott írásváltás tapasztalható. Cf. Magyar Könyvszemle 105 (1989) 115–123.
V
Chronicon Pictum. Phototypice impressum. Edidit Helikon Hungaricus Budapestini MCMLXIV. Képes Krónika I–II. Dercsényi Dezső: A Képes Krónika és kora. Csapodiné Gárdonyi Klára: A Képes Krónika miniatúrái. A Krónika latin szövege, sajtó alá rendezte Mezey László. A Krónika magyar szövege, fordította Geréb László. Budapest 1964. — Angol kiadása: 1969. — Német kiadása: 1961).
Képes Krónika I–II. Fordította Bellus Ibolya, a fordításhoz kapcsolódó jegyzeteket Kristó Gyula készítette, a kísérő tanulmányokat Dercsényi Dezső, Kristó Gyula és Csapodiné Gárdonyi Klára írta, a könyvet tervezte Szántó Tibor. Budapest 1987.
B
Chronica Hungarorum impressa Budae 1473. Typis similibus reimpressa. A Budai Krónika. A legrégibb hazai nyomtatványnak a M. N. Múzeum Könyvtárában levő példánya után készült lenyomata. Ed. / Kiad.: Fraknói Vilmos. Budapest 1900.
Chronica Hungarorum. Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in uigilia penthecostes per Andream Hess. Hasonmás kiadásban újra kiadta a Magyar Helikon Horváth János fordításában, Soltész Zoltánné tanulmányával, a Zrínyi Nyomda közreműködésével Budapesten, 1973-ban.
A Bécsi Képes Krónika. (Szemelvények). Fordította és bevezetéssel ellátta Madzsar Imre. (Magyar Könyvtár 188.) Budapest 1900.
V
A kiadástörténetre ld. Mályusz Elemér: A Képes Krónika kiadásai. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János – Székely György. (Memoria saeculorum Hungariae 1.) Budapest 1974,167–186.
1867: Franciscus Toldy: Marci Chronica de gestis Hungarorum, in 4-o, Pest 1867.
1883: Chronica Hungarorum. Ad fidem codicum recensuit, observationes, disquisitionem de aetate Belae regis notarii, et animadversiones criticas adiecit M(atthias). Florianus. (Historiae Hungaricae Fontes Domestici, pars prima: Scriptores, II.). Lipsiae 1883, 100–245.
1931: Chronica de gestis Hungarorum secundum Chronicon pictum Vindobonense. Partes selectae. Ed. Ladislaus Juhász. I–II. (Fontes Latini ad historiam Hungariae spectantes 1–2.) Budapest 1931.
1937: Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. Praefatus est, textum recensuit, annotationibus instruxit Alexander Domanovszky, in: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I–II. Budapestini 1937–1938. I,217–505.
1938: Catalogus fontium historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI. Collegit…Albinus Franciscus Gombos. I–III. Budapest 1937–1938. Tomus IV. Index. Composuit Csaba Csapodi. Budapest 1943. I,595–666 (1456. sz.).
1964: Képes Krónika I–II. Dercsényi Dezső: A Képes Krónika és kora. Csapodiné Gárdonyi Klára: A Képes Krónika miniatúrái. A Krónika latin szövege, sajtó alá rendezte Mezey László: A Krónika magyar szövege, fordította Geréb László. Budapest 1964.
2018: Chronica de gestis Hungarorum e codice picto saec. XIV. Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourteenth-Century Illuminated Codex. Edited and translated by János M. Bak and László Veszprémy with a Preface by Norbert Kersken. (Central European Medieval Texts, vol. 9.) Budapest – New York 2018.
B
1838: Chronicon Budense. Post elapsos ab editione prima et rarissima trecentos sexaginta quinque annos secundam adornavit, textum recognovit, notis illustravit, lemmata ac idices adiecit et prefatus est Iosephus Podhradczky. Budae 1838,1–355.
D
1884: Chronicon Dubnicense cum codicibus Sambuci, Acephalo et Vaticano Conicisque Vindobonensi Picto et Budensi accurate collatum. Recensuit et praefatus est M(atthias). Florianus. (Historiae Hungaricae Fontes Domestici pars prima: scriptores vol. III.) Quinqueecclesiis 1884,1–204.
Th
1985: Iohannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. I. Textus. Ediderunt Elisabeth Galántai et Julius Kristó. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series nova VII.) Budapest 1985. Alias huius testis editiones vide s.v. Thuróczi János.
igen
V
Márk krónikája a magyarok viselt dolgairól. Fordította Szabó Károly. In: Toldy, Franciscus, Marci Chronica de gestis Hungarorum, in 4-o, Pest 1867, 1–113.
Kálti Márk Képes Krónikája. Szemelvények és képek. Összeállította és fordította Kardos Tibor. (Officina Könyvek). Budapest 1938.
Erdélyi László: Krónikáink magyarul. Szeged 1943, 115–254.
Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Fordította és a jegyzeteket összeállította Geréb László, bevezetéssel ellátta Kardos Tibor, a művészettörténeti tanulmányt írta és a képeket kiválasztotta Berkovits Ilona. A fordítást ellenőrizte Mezey László. (Monumenta Hungarica III.) Budapest 1959.
The Hungarian Illuminated Chronicle. Chronica de gestis Hungarorum. Ed. D. Dercsényi. Budapest 1969 (Alick West, Anglice).
Die ungarische Bilderchronik des Markus von Kált. Eingeleitet von T. Kardos. Kunsthistorische Untersuchung und Auswahl der Illustrationen von I. Berkovits. Anmerkungen zur Chronik von L. Mezey. Berlin – Budapest 1961 (Germanice).
Bilderchronik. Chronicon Pictum. Chronica de gestis Hungarorum, hrsg. von D. Dercsényi. Weimar – Budapest, Hanau 1968 (Gottschlig F., Germanice).
Die heiligen Könige. Übersetzt, eingeleitet und erklärt von Thomas v. Bogyay, János Bak, Gabriel Silagi. (Ungarns Geschichtsschreiber, hrsg. von Th. v. Bogyay, 1.) Graz – Wien – Köln 1976, 121–165, 182–187 (Bak János, Germanice, partes).
A magyar középkor irodalma. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek V. Kovács Sándor munkája. (Magyar Remekírók). Budapest 1984, 164–318, 1095–1103 (Bollók János).
Képes Krónika. Fordította Bellus Ibolya. A kísérőtanulmányokat Dercsényi D., Kristó Gy. és Csapodiné Gárdonyi K., a jegyzeteket Kristó Gy. írta. (Pro Memoria) Budapest 1986.
Pražák, Richard: Legendy a kroniky koruny Uherské. Praha 1988, 340–372 (Bohemice, partes).
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történethéhez. Középkor (1000–1530). Szerk.: Madas Edit. Budapest 1992, 125–132 (Bollók J., partes).
Magyar legendák és geszták. Fordította, összeállította és bevezetéssel ellátta Biró Bertalan. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XV.) Budapest 1997,233–344 (partes).
Képes Krónika. Fordította Bollók János. A fordítást gondozta és a jegyzeteket készítette Szovák Kornél (164–209. c.), Veszprémy László (71–163. c.). Az Utószót írta, a függeléket és az irodalomjegyzéket összeállította Szovák Kornél. Képszerkesztő Demeter Zsuzsanna. (Millenniumi Magyar Történelem, Források). Budapest 2004.
B
Chronica Hungarorum. Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in uigilia penthecostes per Andream Hess. Hasonmás kiadásban újra kiadta a Magyar Helikon Horváth János fordításában, Soltész Zoltánné tanulmányával, a Zrínyi Nyomda közreműködésével Budapesten, 1973-ban, 5–132.
A Thuróczy-krónika rendjéhez igazodó konszekutív kommentár: Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. II. Commentarii 1–2. Composuit Elemér Mályusz adiuvante Julio Kristó. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova VIII–IX). Budapest 1988.
Szakirodalom:
Arany János: Naív eposzunk. In: Összes Művei X. Budapest 1962, 264–274 [1860 előtt].
Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Budapest 1880.
Negovetich, A.: De Marci chronicae de rebus gestis Hungarorum Latinitate. Budapest 1890 (Klny. Egyetemes Philológiai Közlöny 1890. évi pótkötet 275–304).
Thúry József: A székelyek eredete. Erdélyi Múzeum 15 (1898) 65–87, 138–163, 195–216, 241–247.
Domanovszky Sándor: A Dubnici Krónika kódexe. Magyar Könyvszemle 7 (1899) 64–72.
Domanovszky Sándor: A Dubniczi Krónika. (Forrástanulmány). Budapest 1899. (Klny. Századok 33 [1899] 235–256, 342–355, 437–439).
Marczali Henrik: A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Enchiridion fontium historiae Hungarorum. Budapest 1901.
Domanovszky Sándor: A Budai Krónika. Századok 36 (1902) 615–630, 729–752, 810–831.
Bleyer Jakab: A magyar hun-monda germán elemei. Századok 39 (1905) 602–629, 712–753, 811–849, 902–940.
Vértesy Jenő: A Képes Krónika irodalmi jelentősége. Századok 39 (1905) 1–21.
Domanovszky Sándor: Kézai Simon mester Krónikája. (Forrástanulmány). Budapest 1906.
Bleyer Jakab: Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 31 (1907) 429–599.
Domanovszky Sándor: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika. Századok 41 (1907) 24–35, 119–131.
Domanovszky Sándor: Die Interpolationen der Wiener Ungarischen Bilderchronik. Ungarische Rundschau 1 (1912) 771–799.
Sebestyén Gyula: A magyar honfoglalás mondái. Budapest 1904. (Új kiadás: Budapest 2001).
Négyesi László: Árpádkori compositio. Budapesti Szemle 159. köt. 1913, 188–201.
Pfeiffer, Nikolaus: Die ungarische Dominikanerordenprovinz von iherer Gründung 1221 bis zur Tatarenverwüstung 1241–1242. Zürich 1913.
Gombocz Zoltán: Árpádkori török személyneveink. Magyar Nyelv 10 (1914) 241–249, 293–301, 337—342, 11 (1915) 145–152, 245–252, 341–346, 433–438.
Moravcsik Gyula: A csodaszarvas mondája a bizánczi íróknál. Egyetemes Philológiai Közlöny 38 (1914) 280–292, 333–338.
Hodinka Antal: Az Orosz Évkönyvek magyar vonatkozásai. ,,Az Orosz Évkönyvek teljes gyűjteménye”…köteteiből…fordította – –. Budapest 1916.
Marczali Henrik: A Botond-monda történeti kapcsolatai. Akadémiai Értesítő 27 (1916) 90–100.
Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány. Nyelvtudományi Közlemények 45 (1917–1920) 129—194, 46 (1923–1927) 1–33, 168–193.
Fehér, Géza: Beiträge zur Erklärung der auf Skythien bezüglichen geographischen Angaben der ungarischen Chroniken. Körösi Csoma Archivum I/1. sz. (1921) 40–58.
Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. Magyar Nyelv 17 (1921) 158–163.
Hóman Bálint: A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. (A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I/7.) Budapest 1923.
Zsinka Ferenc: A Bécsi Képes Krónika török bejegyzései. Magyar Könyvszemle 30 (1923) 248–250.
Hóman, Bálint: Geschichtliches im Nibelungenlied. Berlin 1924.
Jakubovich Emil: Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Ki volt Anonymus és Márkus krónikás? (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 20.) Budapest 1924. (Reprint: 1970, klny. Magyar Nyelv 21 [1925] 34–38).
Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII–XIII. századi leszármazói. (Forrástanulmány). Budapest 1925.
Hóman Bálint: A magyar hun-hagyomány és hun-monda. Budapest 1925. (= Hóman Bálint: Történetírás és forráskritika. Budapest 1938,45–170).
Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. (A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I/6). Budapest 1925–1929.
Melich János: Etël. Magyar Nyelv 22 (1926) 346–348.
Moravcsik Gyula: Levente és Álmos. Magyar Nyelv 22 (1926) 82–84.
Pais Dezső: Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Budapest 1926.
Moravcsik Gyula: Attilas Tod in Geschichte und Sage. Körösi Csoma Archivum 2 (1926–1932) 83–116.
Eckhardt Sándor: Sicambria. Egy középkori monda életrajza. Minerva 6 (1927) 157–201.
Gombos Ferenc Albin: A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása (898–904). Hadtörténelmi Közlemények 28 (1927) 429–519.
Hóman Bálint: Szent István megkoronázásának időpontja. Magyar Nyelv 23 (1927) 443–452.
Rásonyi Nagy László: Taksony. Magyar Nyelv 23 (1927) 274–284.
Eckhardt Sándor: A pannóniai hun történet keletkezése. Századok 62 (1928) 465–491, 605–632.
Lukcsics Pál: A Vatikáni Magyar Krónika kódexéről és szövegéről. Magyar Könyvszemle 36 (1929) 141–146.
Solymossy Sándor: Lél vezér kürt-mondája. Ethnographia 40 (1929) 17–39.
Deér József: Szkitia leírása a Gesta Ungarorumban. Magyar Könyvszemle 27 (1930) 243–263.
Eckhardt Sándor: Micolt. Magyar Nyelv 26 (1930) 167–170.
Jakubovich Emil: Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. Magyar Könyvszemle 37 (1930) 382–393.
Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest 1930. (= Második, bővített és átdolgozott kiadás. Közzéteszi Berta Árpád. Budapest 1991).
Pais Dezső: A karcha bíró. Kőrösi Csoma-Archivum II/5. sz. (1930) 357–365.
Domanovszky Sándor: Anonymus és a II. Géza-korabeli Gesta. Századok 67 (1933) 38–54, 163–184.
Kossányi Béla: A XI–XII. századi ,,ismaelita” és ,,saracenus” elnevezésekről. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Budapest 1933,308–316.
Rásonyi Nagy László: Baszaraba. (Az oláh államiság kialakulásához). Magyar Nyelv 29 (1933) 160-171.
Domanovszky Sándor: A magyar királykrónika XIV. századi folytatása. In: Berzeviczy Emlékkönyv. Budapest 1934,21–34.
Juhász József: A baracskai Jupiter-oltárkő és Kövesaszó (Keveháza). Székesfehérvári Szemle 4 (1934) 75–80.
Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. (A Magyar Történettudomány Kézikönyve I/6/b.) Budapest 1934.
Zichy István: A Képes Krónika miniatűrjei viselettörténeti szempontból. In: Petrovich Elek Emlékkönyv. Budapest 1934. ??–??.
Németh Gyula: A székelyek eredetének kérdése. Századok 69 (1935) 129–156.
Eckhardt Sándor: Egy ismeretlen olasz hún krónika. Egyetemes Philologiai Közlöny 60 (1936) 57–62.
Catalogus fontium historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI. Collegit…Albinus Franciscus Gombos. I–III. Budapest 1937–1938. Tomus IV. Index. Composuit Csaba Csapodi. Budapest 1943. I,543 (1277. sz.).
Berkovits Ilona: A Képes Krónika és Szent István királyt ábrázoló miniatúrái. Magyar Könyvszemle 62 (1938) 1–20.
Macartney, Carlile, Aymler: Studies on the Earliest Hungarian Historical Sources. Budapest 1938.
Macartney, Carlile, Aymler: Studies on the Early Hungarian Historical Sources. I–II. Budapest 1938. (Études sur l’Europe Centre-Orientale nr. 18, 21.) III. 1941, IV–V 1940, VI–VII. Oxford 1951.
Váczy Péter: Gyula és Ajtony. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Irták tanítványai. Budapest 1938, 475–506.
Moravcsik Gyula: Görög nyelvű monostorok Szent István korában. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerkesztette Serédi Jusztinián. I–III. Budapest 1938. I, 387–422. (= Szent István Emlékkönyv. [Válogatott reprint], Szent István Társulat, Budapest 1988,225–260).
Eckhardt Sándor: Attila a mondában. In: Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. (A Magyar Szemle Könyvei XVI.) Budapest 1940,143–216.
Maksay Ferenc: A középkori Szatmár megye. (Település- és Népiségtörténeti Értekezések 4. sz.) Budapest 1940.
Melich János: Brünn nevéről. Magyar Nyelv 36 (1940) 1–19.
Németh Gyula: Attila és hunjai. Szerkesztette – –. (A Magyar Szemle Könyvei XVI.) Budapest 1940. (= Reprint: Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata, Budapest 1986).
Németh Gyula: Die Volksnamen quman und qun. Körösi Csoma Archivum 3 (1940–1941) 95–109.
Váczy Péter: A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Levéltári Közlemények 18–19 (1940–1941) 304–338.
Dercsényi Dezső: Dercsényi Dezső Nagy Lajos ikonográfiája. Szépművészet 2 (1941) 241.
Györffy György: A székelyek eredete és településük története. In: Erdély és népei. Szerkesztette Mályusz Elemér. Budapest 1941,35–86. (= Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest 1990,11–42).
Maksay Ferenc: A szászság megtelepülése. In: Erdély és népei. Szerkesztette Mályusz Elemér. Budapest 1941, 87–105.
Rónay György: Monostori szellem a román korban. (A szerzetesi olvasmányok és a monostori irodalom eszményei). Katolikus Szemle 55 (1941) 325–330.
Deér József: A románok eredetének kérdése a középkori magyar történetírásban. In: Magyarok és románok. Szerkesztette Deér József és Gáldi László. I, Budapest 1943, 94–110.
Győri János: Adalékok XI. századi krónikánkhoz. Egyetemes Philológiai Közlöny 67 (1943) 214–221.
Horváth Tibor Antal: Szent Márton születési helyének okleveles adatai. (Acta Savariensia 4). Szombathely 1944.
Dercsényi Dezső: A budai Képes Krónika. Budapest 1945.
Czeglédy Károly: Egy kazár méltóságnév. Magyar Nyelv 43 (1947) 290–291.
Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest 1948. (Bővített reprint: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok. Budapest 1993).
Pais Dezső: Turul: Az Árpád nemzetség totem-madara. Magyar Nyelv 45 (1949) 37–43.
Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában. Századok 87 (1953) 72–107.
C. A. Macartney: The Medieval Hungarian Historians. A Critical and Analytical Guide. Cambridge 1953,111–142.
Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. (Tudományos ismeretterjesztő sorozat 3.) Budapest 1953. (Reprint: Kisebbségkutatás Könyvek, Budapest 2003).
ifj. Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Budapest 1954,255–349.
Bóta László: Horvát János ,,Árpádkori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái” című doktori disszertációjának vitája. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 8 (1955) 305–319.
Csemegi József: A Lehel kürtje kérdéséhez. Adalékok a jászberényi elefántcsont-kürt ikonográfiájához. Archaeologiai Értesítő 83 (1956) 88–91.
Horváth János, ifj.: Legrégibb magyarországi latin verses emlékeink. Irodalomtörténeti Közlemények 60 (1956) 1–19.
Gaál László: Dentü-mogyer. Magyar Nyelv 53 (1957) 27–35.
Kardos Tibor: Adatok és szempontok a magyar dráma kezdeteihez. Filológiai Közlöny 3 (1957) 210–232, 303–338.
Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Kurszán és Kurszán vára. (A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára). Budapest 1959.
Pais Dezső: Totem-halmozás Álmos vezér származása körül? Magyar Nyelv 55 (1959) 76–80.
Györffy György: Einwohnerzahl und Bevölkersdichte in Ungarn bis zum Anfang des XIV. Jahrhunderts. Études historiques publiés par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Budapest 1960. I,163–193.
Gerics József: Legkorábbi Gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 22.) Budapest 1961.
Diószegi Vilmos: Sámánizmus. Budapest 1962.
Gerics József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. (A váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához.) Levéltári Közlemények 30 (1962) 3–12 (= Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,174–184).
Pais Dezső: Úr volt-e valóban Vrsuuru? Magyar Nyelv 58 (1962) 133–146.
Horváth János, ifj.: A hun-történet és szerzője. Irodalomtörténeti Közlemények 66 (1963) 446–476.
Karsai Géza: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév középkori krónikáinkban. Századok 97 (1963) 666–676.
Képes Géza: A magyar ősköltészet nyomairól. Irodalomtörténeti Közlemények 68 (1964) 1–22, 171–193.
A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. (A magyar irodalom története I.) Budapest 1964,55–59, 83–85, 88–90.
Kurcz Ágnes: Anjou-kori történetíróink kérdéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények 68 (1964) 358–368.
Vértesy Miklós: Egy 1483-ban kiadott magyar krónika. Magyar Könyvszemle 80 (1964) 74.
Graus, Frantisek: Volk, Herrscher und Heiliger im Reich der Merowinger. Praha 1965.
László Gyula: Lehel kürtje. Jászberény 1965.
Gerics József: A Tátony nemzetségről. Adalékok egy krónikahely értelmezéséhez. Történelmi Szemle 9 (1966) 1–24.
Györffy György: Egy krónikahely magyarázatához. A Tatun nemzetség. Történelmi Szemle 9 (1966) 25–35.
Juhász László: A Képes Krónika szövegkritikájához. Filológiai Közlöny 12 (1966) 23–52.
Kristó Gyula: Korai levéltári és elbeszélő forrásaink kapcsolatához. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historica 21 (1966) 7–13.
Mályusz Elemér: Krónika-problémák. Századok 100 (1966) 713–762.
Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. (Irodalomtörténeti Könyvtár 20.) Budapest 1967, 344–364, 369–398, 406–410, 412–427, 512–525, 527–561, 591–599, 602–603, 604–622, 647–671.
Gerics József: Krónikáink néhány genealógiai vonatkozásáról. Irodalomtörténeti Közlemények 71 (1967) 583–598.
Gerics József: Quaedam puella de genere Tatun. Philologisches und Rechtsgeschichtliches zur Untersuchung einer Chronikenstelle. Acta Universitatis Budapestinensis, Sectio Historica 9 (1967) 3–30.
Házi Jenő: A Képes Krónika festője. Soproni Szemle 21 (1967) 114–122.
Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai. (Tudománytörténeti Tanulmányok 5.) Budapest 1967.
Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink. Századok 101 (1967) 457–504.
Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai. (Tudománytörténeti Tanulmányok 5.) Budapest 1967.
Kristó Gyula: Megjegyzések középkori historiográfiánkhoz. Századok 102 (1968) 610–613.
Mályusz Elemér: I. István születési éve. Levéltári Közlemények 39 (1968) 199–204.
Mályusz Elemér: La chancelleire royale et la rédaction de chroniques dans la Hongrie médiévale. Le Moyen Age 71 (1968) 59–70).
Szigethi, Ágnes: À propos de quelques sources des compositions de la Chronique Enluminée. Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae 14 (1968) 177–214.
Moravcsik, Gyula: Der ungarische Anonymus über die Bulgaren und Griechen. Revue des études sud-est européennes 7 (1969) 167–174.
Czeglédy Károly: Az Árpád-kori mohamedánokról és neveikről. In: Névtudományi értekezések a II. Névtudományi Konferencián. (Nyelvtudományi Értkezések 70. sz.) Budapest 1970, 254–279.
Györffy György: Koppány lázadása. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv I. Kaposvár 1970,5–30.
Kristó Gyula: Az Exordia Scythica, Regino és a magyar krónikák. Filológiai Közlöny 16 (1970) 106–115.
Kristó Gyula: Ősi epikánk és az Árpád-kori íráshagyomány. Ethnographia 81 (1970) 113–135.
Repertorium fontium historiae medii aevi primum ab Augusto Potthast digestum, nunc cura collegii historicorum e pluribus nationibus emendatum et auctum. III (Romae, 1970), 301–302, 322–323, 409–411.
Györffy György: A besenyők európai honfoglalásának kérdéséhez. Történelmi Szemle 14 (1971) 281–287. (= Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest 1990,192—199. = Sur la question de l’établissement des Petchénègues en Europe. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 25 [1972] 283–292).
Horváth János, ifj.: Die ungarische Chronisten der Angiovinenzeit. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 21 (1971) 321–377.
Mályusz Elemér: Az V. István-kori gesta. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 58). Budapest 1971.
Horváth János, ifj.: Középkori irodalmunk székesfehérvári vonatkozásai. In: Székesfehérvár Évszázadai 2. Főszerk.: Fitz J. (István Király Múzeum Közleményei A. 14.) Székesfehérvár 1972,123–142.
Kristó Gyula: XI–XIII. századi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány. Ethnographia 83 (1972) 53—73. (= Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról. [Nemzet és emlékezet]. Budapest 1983,330–353, 556–570).
Kristó Gyula: Anonymus magyarországi írott forrásainak kérdéséhez. Magyar Könyvszemle 88 (1972) 166–174.
Kristó Gyula – Makk Ferenc: Krónikáink keletkezéstörténetéhez. Történelmi Szemle 15 (1972) 198–203.
Kristó Gyula: I. István és családja Árpád-kori történetírásunkban. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historica 40 (1972) 51–74.
Kristó Gyula: Kézai Simon és a XIII. század végi köznemesi ideológia néhány vonása. Irodalomtörténeti Közlemények 76 (1972) 1–22.
Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest 1973.
Kristó Gyula – Makk Ferenc – Szegfű László: Adatok ,,korai” helyneveink ismeretéhez. I–II. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historica 44, 48 (1973, 1974).
Mályusz Elemér: Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon. (Irodalomtörténeti Füzetek 79.) Budapest 1973.
Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában. Századok 107 (1973) 569–643, 823–878.
Czeglédy Károly: A szakrális királyság a steppei népekné (a kazároknál és a magyaroknál). Magyar Nyelv 70 (1974) 11–17.
Gerics József: A krónikaírás és az oklevéltan határán. (A 90. krónikafejezet kritikájának egyes módszertani vonatkozásairól). Irodalomtörténeti Közlemények 78 (1974) 281–295.
Györffy György: A magyar krónikák adata a III. Béla-kori petícióról. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János – Székely György. (Memoria Saeculorum Hungariae 1.) Budapest 1974,333–338.
Karácsonyi Béla: Néhány kronológiai probléma középkori elbeszélő forrásaink szövegében. In: Középkori kútfõink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János – Székely György. (Memoria Saeculorum Hungariae 1.) Budapest 1974,213–228.
Kristó Gyula: Legitimitas és idoneitas. (Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz.) Századok 108 (1974) 585–621.
Kristó Gyula: Egy 1235 körüli Gesta Ungarorum körvonalairól. (Riccardus és Albericus tanúsága). In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János – Székely György. (Memoria Saeculorum Hungariae 1.) Budapest 1974,229–238.
Tarnai Andor: A Képes Krónika forrásaihoz. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János – Székely György. (Memoria Saeculorum Hungariae 1.) Budapest 1974, 203–211.
Gerics József: Az államszuverenitás és a ,,két jog” alkalmazásának szempontjai XII–XIII. századi krónikáinkban. Történelmi Szemle 18 (1975) 353–372 (= Gerics József: Korai rendiség 232–237, Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,218–239).
Harmatta János: Az alánok Kelet-Európában a korai középkorban. Antik Tanulmányok 22 (1975) 256–261.
Kapitánffy, István: Römisch-rechtliche und kanonistische Terminologie in der ungarischen Historiographie des 12-14. Jahrhunderts. In: Actes du Colloque sur la Lexicologie du Latin Médiéval, Budapest, les 23-24 Avril 1975. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 23 (1975) 355–362. (= Római jogi és kánonjogi terminológia a XII—XIV. századi magyar történetírásban. In: Philologia Nostra II. Kapintánffy István válogatott tanulmányai. Szerkesztette: Farkas Zoltán és Mészáros Tamás. [Antiquitas – Byzantium – Renascentia XXIX.] Budapest 2017,93–104.)
Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest 1975.
Csapodiné Gárdonyi Klára: Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1973 (Budapest 1976), 183–189.
Vardy, Steven Bela: Modern Hungarian Historiography. (East European Monographs 17.) New York – Guildford 1976, 1–8.
Dercsényi Dezső – Vajay Szabolcs: La genesi della Cronaca Illustrata di Vienna. Acta Historiae Artium 23 (1977) 3–20.
Györffy György: István király és műve. Budapest 1977.
Kristó Gyula: História és kortörténet a Képes Krónikában. (Gyorsuló Idő). Budapest 1977.
Rónay György: Szent László gesztája és legendája. Vigilia 42 (1977) 366–373.
Szegfű László: A kerlési (cserhalmi) ütközet leányrablás epizódjának nyomozása. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1977. Első rész 23–31.
Gerics József: A Vata fia Janusra vonatkozó krónikahír magyarázatához. In: Opuscula classica mediaevaliaque in honorem J. Horváth ab amicis collegis discipulis composita. Szerk.: Bollók J. (Klasszika-Filológiai Tanulmányok III.) Budapest 1978,140–148. (= Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,133–136.)
Gerics József: Domanovszky Sándor, az Árpád-kori krónikakutatás úttörője. Századok 112 (1978) 236–250. (= Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,8–22).
Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál. Századok 112 (1978) 623-661. (= Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról. [Nemzet és emlékezet]. Budapest 1983,132–190, 498–511).
Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Budapest 1979.
Vargyas Lajos: Honfoglalás előtti hagyományok Szent László legendájában. In: Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. (Hungaria Sacra 1.) Szerk. Mezey László. Budapest 1980, 9–18.
Vizkelety András: Nomádkori hagyományok vagy udvari-lovagi toposzok? Észrevételek Szent László és a leányrabló kun epikai és képzőművészeti ábrázolásához. Irodalomtörténeti Közlemények 85 (1981) 253–275.
Boronkai Iván: Hungaria – angaria. Irodalomtörténeti Közlemények 86 (1982) 40–46.
Gerics József: Az 1040-es évek magyar történetére vonatkozó egyes források kritikája. I–II. Magyar Könyvszemle 98 (1982) 186–197, 299–313. (= Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,88–114.)
Kristó Gyula: Koppány felnégyelése. Századok 116 (1982) 959–968.
Pražák, Richard: A 11. századi legelső magyarországi szentekről szóló legendák datálásának és tipológiai besorolásának néhány kérdéséről. Történelmi Szemle 25 (1982) 444-457.
Senga Toru: Morávia bukása és a honfoglaló magyarok. Századok 117 (1983) 307–345.
Vargyas Lajos: Nomádkori hagyományok vagy udvari-lovagi toposzok? A Szent László-hagyomány viájához. Ethnographia 94 (1983) 296–302.
Borzsák István: A Nagy Sándor–hagyomány Magyarországon. Akadémiai székfoglaló. (Értekezések, emlékezések). Budapest 1984.
Gerics József: Az úgynevezett Egbert (Dunstan)-ordo alkalmazásáról a XI. századi Magyarországon. (Salamon koronázásának előadása a krónikákban). In: Eszmetörténeti tanulmányok 243–254. (= Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,121–132.)
Gerics József: Kálmán-kori krónikáink és legendáink koronafogalmához. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk.: H. Balázs É., Fügedi E., Maksay F. Budapest 1984, 131—140. (= Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,165–173.)
Kristó Gyula: A források kritikája és kritikus források az 1040-es évek magyar történetére vonatkozóan. Magyar Könyvszemle 100 (1984) 159–175, 285–299.
Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. (Budapest Oriental Reprints, Series A 2). Budapest 1985.
Gerics József: A Pseudo-Isidorus-gyűjtemény szövegei és a 11. század első felének magyarországi társadalmi ideológiája. (Válasz Kristó Gyulának). Magyar Könyvszemle 101 (1985) 159–170.
Bollók János: Szent Imre alakja középkori krónikáinkban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Budapest 1986, 61–75, 309–313.
Déri Balázs: ,,Marmorinus, Rex Agarenorum.” Eine Bemerkung zu einem mittelalterlichen liturgischen Drama über den Heiligen Nikolaus. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 30 (1988) 303–307.
Gerics József: Az írásbeli kérelmezésre vonatkozó krónikahely magyarázata. In: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk.: Horn I. Budapest 1993,17–23 (= Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. [METEM-könyvek 9.] Budapest 1995,240–243).
Kristó Gyula: Gellért püspök, valamint Péter és Aba Sámuel királyok viszonyának kérdéséhez. (Válasz Gerics Józsefnek). Magyar Könyvszemle 101 (1985) 170–180.
Kristó Gyula: Az augsburgi csata. (Sorsdöntő történelmi napok 8). Budapest 1985.
Wehli Tünde: Itáliai összefüggések: A Képes Krónika. In: Magyarországi művészet 1300–1470 körül. Szerk.: Marosi Ernő. Budapest 1987. I,484–488.
Veszprémy László: A kővetőgép egy elfelejtett említése a magyar krónikában. Hadtörténeti Közlemények 35 (1988) 139–141.
Kulcsár Péter: A magyar ősmonda Anonymus előtt. Irodalomtörténeti Közlemények 91–92 (1987–1988) 523–545.
Szelestei N. László: Magyarországi krónika- és breviárium töredék az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 324. jelzetű kódexének gerincéből. Magyar Könyvszemle 105 (1989) 115–125.
Veszprémy László: Szent István felövezéséről. Hadtörténeti Közlemények 36 (1989) 3–13.
Kristó Gyula: Magyar öntudat és idegenellenesség az Árpád-kori Magyarországon. Irodalomtörténeti Közlemények 94 (1990) 425–443.
Veszprémy László: A magyar honfoglalás útirányának hagyománya elbeszélő forrásainkban. Hadtörténeti Közlemények 103 (1990) 1–21.
Kristó Gyula: Németek és latinok együttes szereplése a magyar krónikákban. Acta Universitatis Szegediensis De Attila József nominatae, Acta Historica, Különszám (1991) 19–24.
Szovák Kornél: A fehérló-monda kérdéséhez. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984/1985. 2. sz. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. Szerk.: Lőrinczy Gábor. Szeged 1991, 563–570.
Veszprémy László: Középkori forrástanulmányok. Hadtörténeti Közlemények 104 (1991) 58–77.
Veszprémy László: A hun-magyar hagyomány és a tatárjárás. Hadtörténeti Közlemények 104 (1991) 22–33.
Wehli Tünde: Nagy Lajos király kora (1342–1382). In: Hoffmann Edith: Régi magyar bibliofilek. Az előszót és az új jegyzeteket írta és a kötetet szerkesztette Wehli Tünde. Budapest 1992, 222–226.
Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok. Budapest 1993.
Györffy György: Az Árpád-kori magyar krónikák. Századok 127 (1993) 391–412. (= Györffy György: Krónikáink 1993,183–201).
Marosi, Enő: Das Frontispiz der Ungarischen Bilderchronik (Cod. lat. 404 der Széchényi-Nationalbibliothek in Budapest). Wiener Jahrbuvh für Kunstgeschichte 46–47 (1993–1994) 357–470.
Bollók János: Ladislaus. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István. Budapest 1994, 63–73.
Gerics József: Szent László uralmának vitás kérdései a legndában és a krónikában. Aetas 1994. 1. sz. 28–35.
Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektõl 1241-ig. (Irodalomtörténeti füzetek 135.) Budapest 1994. (Rec.: Vízkelety A., Irodalomtörténeti Közlemények 100 [1996] 348—350. — Veszprémy L., Névtelenek, krónikák. BUKSZ 7 [1995] 172–176).
Kristó Gyula: A 101. krónikafejezet szövegpárhuzamai. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István. Budapest 1994, 57–61.
Veszprémy László: Közös motívumok a 12–13. századi magyarországi és hispániai historiográfiában. Aetas 1994. 1. sz. 36–48.
Veszprémy László: A Gertrúd királyné szerepéről kialakult legenda jogi hátteréről. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István. Budapest 1994, 81–84.
Bertényi Iván: A Képes Krónika mint címereskönyv és mint heraldikai forrás. Századok 129 (1995) 1053–1061.
Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 1995.
Kersken, Norbert: Geschichtsschreibung im Europa der ,,nationes”. Nationalgeschichtliche Gesamtdarstellungen im Mittelalter. (Münstersche Historische Forschungen, Bd. 8.) Köln – Weimar – Wien 1995 (különösen: 652–730).
Marosi Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14–15. századi Magyarországon. (Művészettörténeti Füzetek 23.) Budapest 1995.
Rokay Péter: A 110. krónikafejezet szerkezetének kérdéséhez. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk.: Koszta László. Szeged 1995,413–415.
Bollók János: A Szent Imre-legenda. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. I–III. Szerkesztette Takács Imre. A történeti tanulmányok szerkesztésében társszerkesztőként közreműködött Szovák Kornél, Monostori Martina. Pannonhalma 1996, I, 341–355.
Györffy György: Az Árpád-kori magyar krónikák. In: A honfoglaláskor írott forrásai. Szerkesztette Kovács László – Veszprémy László. (A honfoglalásról sok szemmel 2). Budapest 1996,181–191.
Kristó Gyula: A székelyek eredetéről. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 10.) Szeged 1996.
Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásáig. Budapest 1997.
Györffy György – Harmatta János: Rovásírásunk az eurázsiai írásfejlődés tükrében. In: Honfoglalás és nyelvészet. (A honfoglalásról sok szemmel III.) Budapest 1997,145–162.
Senga Toru: A Kitajok az orosz és a magyar krónikákban? Századok 131 (1997) 139–156.
Zsoldos Attila: Téténytől a Hód-tóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata. Történelmi Szemle 39 (1997) 69–98.
Bak János: Harcosok vagy ősök? Még egyszer a Képes Krónika címlapjáról. BUKSz 1998. Tavasz. 65-66.
Bollók, János: Die Gesta regis Ladislai. In: Epik durch die Jahrhunderte. Internationale Konferenz Szeged 2–4. Oktober 1997. Hrsg. von Ibolya Tar. (Acta Universitatis de Attila József nominatae, Acta Antiqua et Archaeologica, tomus XXVII.) Szeged 1998, 223–229.
Macartney, Carlile, Aymler: Studies on Early Hungarian and Pontic History. Ed. Lóránt Czigány, László Péter. Aldershot 1998.
Tóth Sándor: Képesség és képtelenség. Tudományos kín-torna a XX. század végén. BUKSz 1998. Tavasz. 67–75.
Wehli Tünde: Széljegyzetek a Képes Krónika elemzéséhez. BUKSz 1998. Tavasz. 62–65.
Szovák Kornél: L’historiographie Hongroise à l’époque arpadienne. In: Les hongrois et l’Europe: conquęte et intégration. Textes réunis par Sándor Csernus et Klára Korompay. (Publication de l’Institut Hongrois de Paris). Paris – Szeged 1999, 375–384.
Veszprémy László: Historical Past and Political Present in the Latin Chronicles of Hungary (12th–13th Centuries). In: The Medieval Chronicle. Ed.: E. Kooper. (Costerus New Series 120). Amsterdam 1999, 260–268.
Veszprémy, László: Dux et praeceptor Hierosolimitanorum. König Ladislaus (László) von Ungarn als imaginerer Kreuzritter. In: …The Man of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways …Festschrift in Honor of János Bak. Ed.: B. Nagy – M. Sebők. Budapest 1999, 470–477.
Bollók János: Szent László korának magyar értelmisége. Vigilia 65 (2000) 841–849.
Marosi Ernő: ,,Quam qui vidit, testimonium veritati verborum nostrorum perhibet.” Megjegyzések Szent István székesfehérvári prépostsági templomának képéhez elbeszélő forrásainkban. In: ,,Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerkesztette Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szeged 2000, 349–363.
Szovák Kornél: Szent László alakja a korai elbeszélő forrásokban. (A László-legenda és a Képes Krónika 139. fejezet forrásproblémái). Századok 134 (2000) 117–145.
Veszprémy László: Mítosz és történelem a 13. századi Európában. Adalék Kézai communitas-elméletének hátteréhez. Századok 134 (2000) 245–249.
Bollók János: Tiersymbolik als litteralisches Stilmittel. (Bemerkungen zu den Gesta regis Ladislai). Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 41 (2001) 193–198.
Gerics József – Ladányi Erzsébet: Szent László ,,csodás” tettei krónikáinkban. Magyar Könyvszemle 117 (2001) 20–32.
Bollók János: Ladislaus. (Une étymologie et ses leçons). In: L’eredita classica in Italia e Ungheria fra tardo Medioevo e primo Rinascimento a cura di Sante Graciotti e Amadeo Di Francesco. [Media et Orientalis Europa 2. Fondazione Giorgio Cini] Roma 2001, 67–81).
Klaniczay Gábor: Szent László ,,csodás” tettei krónikáinkban. Magyar Könyvszemle 117 (2001) 393–410.
Dercsényi Dezső: A Képes Krónika egy miniatúrájáról. Magyar Könyvszemle 118 (2002) 157–159.
Gerics József – Ladányi Erzsébet: A Szent László-ábrázolás forráskérdései legendájában és a krónikában. Magyar Könyvszemle 118 (2002) 1–9.
Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. (A Történettudomány Kézikönyve). Budapest 2002.
Kapitánffy István: Hungaro-Byzantina. Bizánc és a görögség középkori magyarországi forrásokban. Budapest 2003.
Tóth Endre: Hoholt–Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez. Századok 137 (2003) 265–296.
Holler László: A Képes Krónika első három iniciáléjáról. Magyar Könyvszemle 120 (2004) 325–352.
Veszprémy László, Wehli Tünde, Hapák József: A Képes Krónika könyve. Budapest 2009. = The Book of Illuminated Chronicle. Budapest 2009.
Csákó Judit: A középkori magyar történeti hagyomány mesés elemei Albericus Trium Fontium krónikájának tükrében. Fons 19 (2012) 435–462.
Csákó Judit: A Magyar–lengyel Krónika és a hazai elbeszélő hagyomány. Századok 148 (2014) 289–334.
Bácsatyai Dániel: Jogi műveltség, történetírás és kancellária a 14. századi Magyarországon. Történelmi Szemle 57 (2015) 607–618.
Csákó Judit: Bővülhetett-e a hunhagyomány a 13. századi Magyarországon? In: A VIII. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2013. június 17–19.) előadásai. Szerk. Tóber Márta – Maléth Ágnes. (Középkortöréneti tanulmányok 8.) Szeged 2015, 277–297.
Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához. Századok 149 (2015) 301–332.
Lucherini, Vinni: Il Chronicon pictum ungherese (1358). racconto e immagini al servizio della costruzione dell’identità nazionale. Rivista di Storia della Miniatura 19 (2015) 58–72.
Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónikaszerkesztmények utóélete a késő középkorban. Századok 150 (2016) 473–499.
Bagi Dániel: Divisio regni. Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Přemyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században. Pécs 2017.
Csákó Judit: Kancellária és történetírás a 14. századi Magyarországon. Kutatástörténeti áttekintés. Történelmi Szemle 59 (2017) 77–101.
Bagi, Dániel: The dynastic conflicts of the eleventh century in the Illuminated Chronicle. In: Bak – Veszprémy 139–158.
Bak, János M. and László Veszprémy (ed. by): Studies on the Illuminated Chronicle. (Central European Medieval Texts, Subsidia 1.) [Budapest – New York] 2018.
Bak, János M. – Grzesik, Ryszard: The Text of the Chronicle of the deeds of the Hungarians. In: Bak – Veszprémy 5–23.
Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához. Századok 152 (2018) 543–590.
Karsay, Orsolya: The Codex of the Illuminated Chronicle. In: Bak – Veszprémy 1–4.
Kertész, Balázs: The Afterlife of the Fourteenth-Century Chronicle Compositions. In: Bak – Veszprémy 181–198.
Marosi, Ernő: The Illuminations of the Illuminated Chronicle. In: Bak – Veszprémy 25–110.
Rácz, György: The Heraldry of Angevin-age Hungary and its Reflections in the Illuminated Chronicle. In: Bak – Veszprémy 111–125.
Rady, Martyn: Attila and the Hun Tradition in Hungarian Medieval Texts. In: Bak – Veszprémy 127–138.
Szovák, Kornél: The Image of the Ideal King in Twelfth-Century Hungary. (Remarks on the Legend of St Ladislas and the Illuminated Chronicle). In: Bak – Veszprémy 159–180.
Lucherini, Vinni: The Artistic Visualization of the Concept of Kingship in Angevin Hungary. In: The Art of Medieval Hungary. Edited by Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, Imre Takács. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma, Studia 7.) Roma 2018, 235–251, 243–250.
Lucherini, Vinni: The Hungarian Illuminated Chronicle. In: The Art of Medieval Hungary. Edited by Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, Imre Takács. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma, Studia 7.) Roma 2018, 409–412.
Szovák, Kornél: Written Sources on Hungarian Medieval Art History. In: The Art of Medieval Hungary. Edited by Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, Imre Takács. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma, Studia 7.) Roma 2018, 41–62.
Veszprémy László: Történetírás és történetírók az Árpád-kori Magyarországon (XI–XIII. század közepe). / History Writing and Historians in Hungary during the Reign of the Arpad Dinasty (Eleventh-Mid Thirteenth Century). (Rerum Fides II.) Budapest 2019.
Szovák